2010. július 26., hétfő

Átszállás-tudomány 1.


Nos, ha már korábban azt állítottuk, van ilyen, itt az ideje megalapoznunk az Átszállás-tudományt. Az önálló tanszéktől és akkreditációtól ugyan még messze-messze vagyunk, ám ezzel együtt is van már mivel érvelnünk e diszciplina léte és létjogosultsága mellett.
Ezt a sajátos, szerteágazó témát először turisztikai szempontból vesszük szemügyre – az Átszálló utasellátójának, Farkas Flórának köszönhetően. Maga a dolgozat 2009 tavaszán, még az éves átszállás előtt készült – tehát az írás kritikai megjegyzései, megállapításai ennek ismeretében (is) értékelendők. Azért az „(is)”, mert bizonyos passzusok mind a mai napig átgondolásra érdemesek – illetve mind a mai napig töri a fejét rajtuk az Üzemigazgatóság.
Az ajánlóként itt szereplő idézetet is emiatt választottuk, az egyébként igencsak megfontolandó, turisztikai szempontból releváns felvetések helyett: a lentebb olvasható mondatok olyan kérdést feszegetnek, amire született már egy (rossz?) válasz 2009 augusztusában, a dolgozat megírása után, és amelyre egy másik lehetséges választ ad a 2010 októberében megrendezésre kerülő Átszálló.
Az idézett rész ugyanakkor nem meghatározó elem magában a dolgozatban – inkább az aktualitása miatt ragadtuk ki. Maga az opus egy dunaújvárosi turisztikai koncepció felvázolásának tekinthető inkább.
Az árulkodó című (A Kortárs Művészeti Intézet, mint kulturális intézmény szerepe a dunaújvárosi idegenforgalomban) dolgozat teljes egészében ITT olvasható.

"A Kortárs Művészeti Intézet Dunaújváros belvárosában, lakóházak alatt található, ami évről évre problémák forrása, mivel az ott lakók nagy többsége nem abba a rétegbe tartozik, akik az Átszálló által kínált programok, rendezvények iránt érdeklődnek. Ahogy egyre több kiállítást, performanszot foglal magában a sorozat, ahogy egyre több (és hangosabb) koncert kerül megrendezésre, úgy nő a lakók elégedetlensége, dühe, és ezzel együtt a rendőrségi feljelentések száma is. Ez utóbbi hivatalosan ugyan nem okoz gondot a szervezőknek, hiszen egyrészt az Önkormányzat támogatja az eseményt, másrészt minden szükséges okmányt – területfoglalási engedélyt, zajszintre vonatkozó engedélyt stb. – beszereznek és betartják a bennük foglaltakat. Ezzel együtt a közhangulatnak nem tesz jót mindez. Ráadásul a Kortárs Művészeti Intézet az év többi napján is működik, így az Átszálló miatt keletkezett ellenérzések az egész éves tevékenységre is rányomják a bélyegüket.
Tulajdonképpen két lehetőség van: az egyik, hogy a programot „leépítik”, vagyis visszatérnek a kezdetekhez. Ez viszont abban az esetben zsákutca, ha az Éjszakai átszállót, mint a dunaújvárosi turizmus kiindulópontját szeretnénk számításba venni. A másik, hogy a program elköltözik egy üres, kihasználatlan gyárépületbe. Ez tűnik a járhatóbb útnak, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy egy ilyen lépés óriási presztízsveszteséggel járna a KMI számára, hiszen a látogatók igazából csak akkor kötik össze az intézményt a programmal, ha az Éjszakai átszálló ténylegesen a Kortárs Művészeti Intézetben kerül megrendezésre, ha a programok, koncertek alatt folyamatos lehetőségük van arra, hogy ismerkedjenek a KMI-vel, annak profiljával.
Ez egy nehezen feloldható probléma, amelyen az Intézet vezetői még dolgoznak. A közönség viszont a költözés mellett tette le a voksát: az Átszálló blogján legalábbis arra szavaztak a legtöbben, hogy maradjon a jelenlegi programstruktúra, de a város lakóival való konfliktusok elkerülésének érdekében költözzön új helyszínre a rendezvény."

2010. július 24., szombat

Dużo szczęścia, zdrowia, pomyślności z okazji urodzin, Lanka Pipiczki!

Utasként szállt át először, ám 2005-ben már formaruha tervezőként éjszakázott velünk. Egy évvel később az – akkor dülöngélésre kivételesen nem hajlamos – állomásfőnököt támogatta váltókezelőként, de dolgozott többek között vonatfütty-koordinátorként és kommunikációs igazgatóként is (utóbbi pozícióját 5 nap után elhagyva – szakítva a magyar közlekedéskultúrával – nem követelt 5 évszázados végkielégítést). A lényeg, hogy akármit is csinált, mindig Ő volt az Éjszakai átszálló járatainak egyik motorja.
A peronok gyakran lestrapált népét 19 éves kora óta igyekszik felrázni - többnyire sikerrel. Ma nyolcadszor 19 éves. Boldog születésnapot Sipiczki Janka!

2010. július 22., csütörtök

átszálló külső - resti


a meghívó ugyan szemérmesen elhallgatja, de a kiállítást megnyitja:

SIPICZKI JANKA
örökös éá-váltókezelő

tehát:
ma, csütörtök este 7-kor mindenkit várunk a
MOZIPRESSZÓBAN

2010. július 14., szerda

Átszállás-tudomány


Hitegethetjük magunkat, egymást azzal, hogy az Éjszakai átszálló valamiféle alternaív underground projekt, de valójában sohasem volt az – nem lehetett, hiszen a kezdetektől Dunaújváros MJV Önkormányzata volt a főtámogató. Ennélfogva hol önálló, hol MOZAIK-parazita, de mindig reguláris rendezvény volt a Kortárs Művészeti Intézet / Modern Művészetért Közalapítvány (no meg a mindenkori stáb és a mindenre elszánt aktivisták) lebonyolításában, kivitelezésében.
Ugyanakkor egy kulturális rendezvény önmeghatározásánál a finanszírozás honnanja-mikéntje egészen más lapra tartozik, mint maga a program kialakítása és megvalósítása – és mások is a visszahatásai, mint az utóbbiból levezethető kanonizációnak. Ha ez megkezdődik, a projekt néhány lépcsővel feljebb lép a művészetvilág poros padlása felé – más perspektívából szemlélve: egyre messzebb kerül az underground-illúzió pincéjétől. Ez a szervezőknek elég frusztráló lehet, egyszersmind valami furcsa, (tudatosan esetleg) nem kívánt boldogságérzettel is együtt járhat.
Így vagy úgy: az elmúlt egy-két évben egyre több olyan (tudományos) munka, (szak)dolgozat született, amely részben (kisebb részt egészében) az Átszálló történetével, struktúrájával, földrajzi-, művészeti jelentőségével, nem utolsó sorban pedig hibáival, hiányosságaival foglalkozott.
Üzemigazgatóságunk mostantól igyekszik ezeket visszamenőleg is összegyűjteni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni – több okból. Egyrészt, mert reményeink szerint az átszállások sorozata még hosszú-hosszú évekig nem áll meg, és így újabb és újabb témával és inspirációval tudunk szolgálni azok számára, akik valamiféle leütés-kötelezettségnek, vagy egy nehezen definiálható pszichés kényszernek igyekeznek éppen eleget tenni – az ő szempontjukból mindenképpen hasznos, ha a korábbi évek sajátjukhoz hasonló kutatásai egy helyen hozzáférhetők. Másrészt, mert mi magunk is szeretnénk tanulni ezekből a munkákból: látni, hogy milyen nézőpontból milyen probléma szembetűnő és az adott probléma esetleg miként orvosolható; hogy milyen elvárások és milyen (érdek)ellentétek keresztmetszetében áll(hat) az Éjszakai átszálló; hogy mik az általunk eddig fel nem mért igények, és esetleg mi az, amit nagy elszántsággal művelünk, miközben rajtunk kívül senkit nem hoz lázba. Harmadrészt pedig ezen írások segítségével, ezek mentén szeretnénk egy olyan nyilvános párbeszédet, adott esetben vitát kezdeményezni az Éjszakai átszállóról, amiben bárki részt tud venni – akár itt a blogon, akár a Facebookon – kötelezettségek és megrovás nélkül. Csak a párbeszéd és a vita öröméért.
Nyilván nehezen elképzelhető, hogy aki foglalkozott a témával, az nem kereste meg személyesen az Éjszakai átszálló szervezőit vagy a Kortárs Művészeti Intézet dolgozóit, vagyis ne tudnánk a szerzőről és írásáról, mégis: arra kérünk minden tudományos munkatársat, hogy az Üzemigazgatóság e-mail címére küldjék el azokat a munkáikat, amelyek érintenek bennünket. (A szövegeket mi magunk nem fogjuk értékelni vagy kritizálni. Szerkeszteni is csak formailag – a tartalmi részek érintése nélkül –, csak olyan mértékben, hogy a honlapra felkerülhessenek.)

2010. július 12., hétfő

Fotóhiány 2009

Tisztelt Átszállósok, Peronok Segítőkész Népe! Az Éjszakai átszálló honlapján napokon belül módja lesz mindenkinek visszapillantani a 2009-es eseményekre – a megszokott módon, vagyis rövid szövegszösszenetek és képgalériák segítségével. Utóbbi azonban nem lesz, nem lehet teljes, amennyiben az utazóközönség nem siet az üzemigazgatóságunk segítségére. A fotódokumentáció elkészítésére szakosodott kollégánk ugyanis – természetesen önhibáján kívül, ezért is nem nevezzük meg Várnai Gyulát – néhány alkalommal nem tudott fényképeket készíteni. Ezzel együtt nehezen hihető, hogy valaki(k) ne lett(ek) volna akcióközelben adott megmozdulásainkon, valamilyen képrögzítő eszközzel a kézben. Hogy pontosan hol és mikor? Sorolom:
a PLUTO koncertjén a Patyolat Udvarban augusztus 28-án éjjel;
PAIDINCIGARETTES (kunk dj) & JEHOVA (the Moog) fellépésén ugyanaznap, ugyanott;
a KALIFORNIA MEGHÓDÍTÁSA című intermédia operett bemutatóján a Kortárs Művészeti Intézetben augusztus 29-én este;
a BARCSAY JENŐ EMLÉKZENEKAR koncertjén az operett után;
és végül a DJ SAVAGE celebrálta Patyolat Udvarbeli partin augusztus 29-ről 30-ra virradóra.
Az atszallo@gmail.com e-mail címre várunk minden olyan fotót, ami ezeken az eseményeken készült – éleseket éppúgy, mint homályosokat, professzionális aparáttal rögzítetteket ugyanúgy, mint mobiltelefonnal vagy akár digitális vasalóval felvetteket.
Aki a segítségünkre lesz e probléma megoldásában, az nem csupán az Éjszakai átszálló stábjának örök hálájára formálhat igényt, hanem arra is, hogy a neve megjelenjen a honlap impresszumában!

2010. július 6., kedd

3 érv amellett, hogy 4 átszállónap sem nem kevesebb, sem nem rosszabb, mint 5, sőt!

1. Amikor az első járatokat útjukra indítottuk, azért döntöttünk az ötnapos utazás-restizés mellett, mert úgy véltük: ennyit relatíve frissen végig tud száguldani velünk a peronok népe. Ám az azóta eltelt hosszú évek tapasztalata azt mutatja... Úr Isten! Az Éjszakai átszállóval kapcsolatban már ilyen szófordulatokat lehet használni, hogy "hosszú évek tapasztalata"... Hihetetlen... Na mindegy. Majd túlteszem magam rajta. Szóval az átszállással tarkított hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy az ötből az egyik - konkrétan a negyedik - nap mindig üresjárat. Vagy inkább valamiféle garázsjárat: az Üzemigazgatóság dolgozói zötykölődnek csak rajta kimerülten, bambán, miközben az utasok sehol. Pontosabban: az utasok otthon meditálnak, szunyókálnak, ezt csinálnak, azt csinálnak - lényegében próbálnak feltöltődni az év utolsó átszállónapjára, amit ki nem hagynának. Az első átszállásra - amit természetesen ugyancsak ki nem hagynának - mindig nagy lendülettel érkeznek, a következő két napot lelkesen, becsülettel, bár egyre merülő generátorral végigutazzák, mígnem a negyedik hajnalán úgy érzik, teljesen elfogyott a kraft. Ám ha az a negyedik nap egyben az utolsó is, amit - mint említettem - ki nem hagynának?! Bizony-bizony: egy ötnapos ÉÁ ugyanúgy csak négy aktív átszállást foglal magába, mint egy négynapos.

2. Térjünk vissza oda, hogy "az Üzemigazgatóság dolgozói zötykölődnek [...] kimerülten, bambán"! Ez fokozottan igaz a pályakarbantartó kollégákra - pontosabban igaz volt egészen addig, amíg be nem vezettük a fizetett szabadnap (vagyis inkább szabadéjszaka) intézményét. No de, ha az öt éjszakából az egyik fizetett, ám szabad, akkor hol marad a költséghatékonyság?! Idén nincs szabadéjszaka, nincs ÉÁ-dolgozók érdekvédelme! Négy nap megfeszített munka van - és ezáltal több pénz az utazóközönség igényeinek kielégítésére!

3. Legkésőbb a rendszerváltás óta még a restiben is közhelynek számít, hogy M. Karcsi bácsi tévedett, mert a mennyiség sem előbb, sem utóbb nem csap át minőségbe. A napi három-négy járat mindig pontosabb, megbízhatóbb, komfortosabb, ha csak egymásután négyszer állítjuk pályára, mintha ötször tennénk ugyanezt. "Hosszú évek tapasztalata..." Ez komolyan besza... Szóval szinte hihetetlen, na.

(A hivatalos állásfoglalást e kérdésben - mint minden másban - az Üzemigazgatóság később hozza nyilvánosságra. Azt viszont már most készséggel és mély bűntudattal elismeri, hogy Keserue Zsolt Időzavar című alkotását a művész előzetes hozzájárulása nélkül használta fel e poszt illusztrációjaként - igaz, az Éjszakai átszállót is működtető Modern Művészetért Közalapítvány képzőművészeti gyűjteményének egyik darabjáról van szó, tehát nem olyan súlyos a vétség.)

2010. július 5., hétfő

nyolc-tíz munka-ebéd


Figyelem, szolgálati közlemény! Krulf kollégát kérjük, hogy az Éjszakai átszálló honlapjának jobb felső sarkában közlekedő 08-as járatot törölje, és ugyanazon a pályán indítsa el a menetrendszerinti 10-est! Figyelem, figyelem! Szolgálati közlemény! Krulf ... visszafele nekem most csak nyolc cukroskiflit hozzál, mert ma képtelen lennék legyűrni a napi szokásos ... 10-est!

2010. július 2., péntek

Tíz ok, amiért jobb átszállni október végén, mint nyáron



1. Mert az utazóközönséget nem molesztálják a szúnyogok.

2. Mert a dunaújvárosi barátaink ekkor nem nyaralnak vidéken vagy külföldön, így együtt szállhatunk át velük.


3. Mert a nem dunaújvárosi barátaink sem nyaralnak, így könnyebb őket átszállásra csábítani - ráadásul gyorsan keríthetünk nekik szállást akkor is, ha nálunk már nem férnek el, hiszen, mint mondtam, a dunaújvárosi barátaink itthon tartózkodnak.


4. Mert kedvünkre lerabolhatjuk a büféasztalt és lelkiismeret furdalás nélkül nassolhatunk, sörözgethetünk egész éjjel - a felszedett kilókat ugyanis a pulcsink jótékonyan eltakarja.


5. Mert - ha már a pulóvereknél tartunk - estéről estére sokkal több darabot bemutathatunk a szép ruháink közül.


6. Mert a resti sokkal romantikusabb hangulatú, ha odakint borús az ég és süvít a szél.


7. Mert nem kell a teraszt és a parkot is körbejárnunk, ha a partnerünk (mondvacsinált okkal vagy látszólag ok nélkül) elkóborol - elég csak a Kortárs Művészeti Intézet termeit szemrevételezni.


8. Mert - kis csalással bár, de - ez a 10. átszálló (lásd Éjszakai átszálló 4, 5 vagy 6), így számmisztikailag is indokolt, hogy az év 10. hónapjában lépjük meg.


9. Mert eddig ezt még nem volt bátorságunk kipróbálni: május, június, augusztus, szeptember - körbeutaztuk ugyan az átszállásra teljesen alkalmatlan júliust, de két hónapnál messzebbre még sohasem merészkedtünk, úgyhogy éppen itt volt az ideje egy kis kalandnak.


10. Mert az állomásfőnök úgy gondolja, hogy az idei szerelvények ekkor közlekedhetnek a legmagasabb komfortfokozattal - és nála jobban ezt senki nem tudhatja.


(A hivatalos állásfoglalást e kérdésben - mint minden másban - az Üzemigazgatóság később hozza nyilvánosságra.)

2010. július 1., csütörtök

Éjszakai átszálló 2010


Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy az Éjszakai átszálló járatai 2010-ben őszi menetrend szerint közlekednek. A négy, büfékocsival felszerelt, Szoboszlai János állomásfőnök által indított és Fehérvári Tamás, a Vasúttársaság Kiemelten Közhasznú és Zártkörűen Működő Felügyelőbizottságának Elnöke által (ismét) szigorúan ellenőrzött illuzionista szerelvény október 28-án, 29-én, 30-án és 31-én érkezik a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetbe. A járatokkal kapcsolatban folyamatos utastájékoztatás 2010 augusztusától itt lesz olvasható, üzemigazgatóságunk hivatalos közleményeit pedig az Éjszakai átszálló honlapján tesszük közzé.

Az őszig tartó türelmet és a járatok rendszeres igénybevételét előre is köszönjük a peronok jobbára nyári forrósághoz szokott népének!

 
Clicky Web Analytics