Az ismétlés, a tudás és az anyja

Éjszakai átszálló / Averziós terápia
Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros
2008. augusztus 27-31.

kiállító művészek (averziós terápia):
Páhi-Fekete Noémi és Páhi Péter;
Fischer Judit és Mécs Miklós;
Góg Emese és Molnár Tünde, valamint Lovas Dávid és Perness Norbert;
Guth Tímea és Reiner Gyula, valamint Hadnagy Gábor;
Baróthy Anna, Füredi Tamás, valamint Horváth Tibor
kiállító művészek (művészetterápia):
Kaszás Gábor, Pinke Csaba
a kísérőrendezvények fellépői:
Dr. Dzseki és Mr. Háj; Esclin Syndo; Jahrocky; Joe; Kanadakáosz; KEN; krulf; Mantravels; a Qualitons tánczenekar; Realistic Crew; Sabazz; Solarcube
kurátor:
Fehérvári Tamás
a kurátor asszisztensei:
Baróthy Anna, Csákvári Csaba, Farkas Flóra, Farkas Gábor, Füredi Tamás,
Horváth Tibor, Nagy Nikolett, Sipiczki Janka

A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet Éjszakai átszálló című programsorozata az elmúlt hat évben folyamatosan fejlődött: ami 2003-ban csupán egy ötnapos heppening volt, az ma már egy minifesztivál, napi több kiállítással, koncertekkel, divatbemutatókkal, dj- és vj-setekkel.
Miközben az évek során a rendezvény látogatottsága – akárcsak a költségvetése – körülbelül a tízszeresére nőtt, csupán egyetlen dolog nem változott: a projekt alapvető célkitűzése. Az Intézet a nyári időszakban olyan tárlatokat, performanszokat, illetve hozzájuk kapcsolódó programokat kínál, amelyek reprezentálni tudják a kortárs képzőművészetet az évnek ebben a szakaszában is – amikor egyébként egy állandó kiállítóhelynek lényegesen nehezebb megszólítani a közönséget. Ezzel együtt az sem titkolt törekvés, hogy a programok könnyedségükkel, naprakészségükkel vonzóvá tegyék a kortárs képzőművészetet a hagyományos tárlatoktól általában távolmaradó rétegek számára is. A célközönség éppen ezért a fiatalabb, húszas éveiben járó generáció.
A sorozattal a Kortárs Művészeti Intézet többek között arra tett és tesz kísérletet, hogy ezen ifjú generáció információhoz jusson a kortárs képzőművészet aktuális tendenciáiról – tehát igyekszik ellensúlyozni a közoktatásban való alulreprezentáltságot, valamint az egyéb közvetítőcsatornák szinte teljes hiányát –, hosszú távon pedig arra, hogy ezáltal kinevelje a vizuális művészetek (és így természetesen a saját) közönségének az utánpótlását.
Hogy e törekvés nem hiábavaló, azt jól példázzák az előző évek tapasztalatai: a korábbi eseményeken megjelenő, azokra sok esetben csak betévedő látogatók jelentős része visszatért az őszi és tavaszi, konvencionálisabb struktúrájú kiállításokra is.

Éjszakai átszálló 08 / Averziós terápia
reklámfilm
készítette: Páhi Péter (idea, báb), Páhi-Fekete Noémi (báb, fotó), Perness Norbert (fotó, vágás)

Averziós terápia az Éjszakai átszállón

Az averziós terápia a klinikai pszichológia egy, többnyire a szenvedélybetegségek kezelésére használt módszere. A terápia célja, hogy a paciensben egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót váltson ki. Így a klasszikus kondicionáláson alapuló kezelésekkel ellentétes módszerről beszélhetünk, hiszen ez utóbbi lényege éppen az, hogy a diszfunkcionális reakciókat megváltoztassa (mint például a szisztematikus deszenzitizáció, melynek segítségével a fóbiás beteg egy olyan tárgyat – mondjuk egy közlekedési eszközt –, amely rettegést vált ki belőle, megtanul félelem nélkül használni).
A 2008-as Éjszakai átszálló egy olyan szenvedélybetegség kezelésére vállalkozik, amely elől – talán egy-két szerencsést leszámítva – emberi mivolta miatt senki sem menekülhet: ez nem más, mint a vágy a párkapcsolat kialakítására. Az ötnapos rendezvény során egy 5 lépésből álló, a képzőművészet sajátos eszközeit alkalmazó terápia segít e vágy leküzdésében, racionalizálásában:

1.: A probléma beismerése (augusztus 27., szerda)
2.: Az ellenkező nem demisztifikációja (augusztus 28., csütörtök)
3.: Nemi identitásunk újrafelfedezése (augusztus 29., péntek)
4.: Szexuális életstílus-szimuláció* (augusztus 30., szombat)
5.: Kiépítkezés (augusztus 31., vasárnap)

Az első négy foglalkozást művészpárok (házastárs, élettárs, egyéb) vezetik le – egy alkalommal harmadik személy bevonásával –, segítve a módszer, illetve a módszer alkalmazásának elsajátítását, míg az utolsó, a gyógyult állapotban rejlő lehetőségek felmutatását célzó stáció inkább csoportterápia jellegű.
Az egyes lépések megtételében, valamint az egymást követők összehangolásában egy állandó gondozó, Baróthy Anna lesz a program lebonyolítóinak és résztvevőinek segítségére.

*Az első négy lépést Jamie Babbit But I’m a Cheerleader című játékfilmjéből kölcsönöztük - igaz, ott nem ebben a sorrendben szerepelnek.