Átszálló időutazóknak

Az Éjszakai átszálló üzemigazgatóságán az elmúlt három esztendőben csak szellemmálházók jártak-keltek. Most újra benépesült - és remélhetőleg jövő hét szerdától vasárnapig az ICA-D peronjai is megtelnek utasokkal.

A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben 2003-ban rendeztük meg először az Éjszakai átszálló elnevezésű programsorozatot, amely a kétezres évek végére egy összművészeti fesztivállá nőtte ki magát. 2010 októberében is utasok tömegei vártak a magas- és populáris kultúrát vegyesen szállító járatokra – és valószínűleg így tettek volna a következő években is, ha nincs egy hosszantartó üzemzavar.

Hogy ebben az esztendőben, egészen pontosan november 20-tól 24-ig, napról napra újra lesz átszállási lehetőség, az egyrészt a Nemzeti Kulturális Alapnak köszönhető, másrészt annak, hogy az ÉÁ korábbi szervezői, közreműködői közül hárman– Csákvári Csaba, Farkas Gábor, valamint e sorok szerzője – nem feltétlenül véletlenül, de valahogy összefutottak a restiben, és a szellememjárta üzemigazgatóságról kezdtek diskurálni. Mivel közülük ketten ebben az időben már-már idegenként mászkáltak a dunaújvárosi éjszakában, nem volt vitás, hogy újra fel kell térképezniük, ismét meg- és fel kell ismerniük azt az utazóközönséget, amelyért – és olykor amellyel – a korábbi Éjszakai átszállókon dolgoztak. Ahogy azokat is, akikért a következő években tehetik ugyanezt.

Hogy az idei fesztivál ne legyen belterjes, arra a tematika nyújt garanciát. Az öt átszállónap egy rendhagyó utazás Dunaújváros történetében: 2013. november 20-án 1953. november 20. irányába indul az első Idővagon (ezt a címet viseli az idei sorozat), 24 óra múlva már 1963. november 21. a végállomás – majd nap nap után ehhez hasonlóan változik az úticél.
Sajnos az Éjszakai átszálló fent említett munkatársai sem találták meg az örök fiatalság elixírét – viszont nem is annyira idősek még, hogy az ´50-es, ´60, vagy akár a ´70-es évekről konkrét emlékeik lehessenek. Menetrendként ezért a Dunaújvárosi Hírlapot – és annak jogelődjeit – forgatták, nem kevés haszonnal. A régmúlt hírei olykor aktualitásoknak tűntek, olyan inspirációs forrásoknak, amelyek kiválóan alkalmasak a jelen és a múlt közötti átszállásra.
Dunaújváros története a dunaújvárosi Kortrás Művészeti Intézetben,– jórészt helyi művészek feldolgozásában. Mind a képzőművészeti főútvonalat, mind a zenés tömegközlekedést olyan utaskísérők felügyelik, akik így vagy úgy, de „megélték” a várost.

Nem állítjuk, hogy az Idővagon olykor nem kerül majd időzavarba, de hogy izgalmas helyekre és időkbe szállítja az utasait, az garantált.
A www.atszallo.hu-n elérhető a menetrend - és minden, amit az utasoknak tudni kell.

Fehérvári Tamás

In. Dunaújvárosi Hírlap. 2013. november 14.